Angus marhák, bivalyok és Románia egyetlen mangalicafarmja Szatmárhegyen

Noha Romániában több ezer mangalicát tartanak és tenyésztenek, az első farm, amely igazolni tudja az állatok származását, az Szatmárhegyen üzemel. A farmon továbbá olyan különlegességek is találhatóak, mint az angus marha és a bivaly. A természetes körülmények között tartott állatok húsa jóval egészségesebb.

Az angus marhákat Kelet-Skócia Aberdeen tartományában tenyésztették ki 1870 körül. Ez az egyik legelterjedtebb húsmarha, amely ezzel együtt rendkívül igénytelen és barátságos. Romániában a legnagyobb populációja egy Nagyszeben körüli farmon él.

Kevesen tudják, hogy az Európában házi bivalyként ismert (pontosabban egyre kevésbé ismert, mert száma folyamatosan csökken) őse az a vízibivaly, amely vadon már csak Kelet-Indiában él. Háziasítására valamikor i. e. négy ezer évvel került sor. Nyugat-Ázsián és Afrikán keresztül került Európába görög és spanyol közvetítéssel. A Kárpát-medencében először az avarok tenyésztették, Magyarországon a 16. században terjedt el.

A mangalica a szerb-horvát területekről származó és a Magyarországon élő sertések keveredéséből alakult ki valamikor a XIX. század elején, 1840-re pedig teljesen kiszorította az addig népszerű bakonyi sertést. A trianoni diktátum után a mangalica-populáció legnagyobb része az elcsatolt területeken élt, ennek ellenére csak az számít hivatalosan mangalica-tenyésztőnek, aki tagja a Mangalica Tenyésztők Országos Egyesületének.

Hogy mi közük van egymáshoz ezeknek az első ránézésre egymástól teljesen különböző állatoknak? Az, hogy a Huszti család farmján Szatmárhegyen mindhárom megtalálható!

„Egy szlovákiai tenyésztő mellett mi vagyunk az egyedüli, nem magyarországi tenyésztő, akik tagjai a Mangalica Tenyésztők Országos Egyesületének", mondja méltán büszkén Huszti Zoltán. „Négy hónapi munkánkba került, amíg el tudtuk intézni és áthozhattuk a húsz kocát. Ám végül sikerült, így mi vagyunk Románia egyetlen olyan farmja, akik legálisan tarthatunk törzskönyvezett mangalicákat", folytatta. Ráadásul két hónapon belül valamennyi sertésnek fialnia kell, ami azt jelenti, hogy az állomány rövid időn belül minimum megötszöröződik.

Az állatok egyelőre egy karámban élnek Szatmárhegyen, ám tavasszal kikerülnek a falu határában lévő területre, ahol közel tíz hektáron túrhatnak, dagonyázhatnak kedvükre. „A rideg tartásban élő állatok rezisztensebbek a betegségekre, ezért nincs szükség annyi oltásra. Ennek következtében húsuk is egészségesebb", magyarázta Huszti.

Mert hogy mind a bivalyok, mind az angusok és a mangalicák télen-nyáron a szabadban lesznek, nem számítógép adagolja majd nekik az élelmet és a vizet. Tápot sem kapnak, a szükséges élelmiszert a Huszti család termeli meg közel 120 hektárnyi szántóföldön. Az állatok télen is kint lesznek a szabadban. A karámnak ugyanis csak teteje lesz és három oldala, hogy a huzattól óvják őket. „Sem az angus, sem a bivaly nem bírja a zártságot, ilyen körülmények között könnyen megbetegszenek", magyarázza vendéglátónk.

Husztiék célja , hogy visszahozzák a hagyományos állattárs formáit. Többek között ezért is esett a választásuk az őshonosnak mondható mangalicákra és bivalyokra. Ezen állatoknak persze egyéb előnyeik is vannak. A mangalica húsa például, a hagyományos házi sertéssel ellentétben, nem tartalmaz káros koleszterint. Hasonló a helyzet bivaly tejével is, amely jóval zsírosabb, mint a fehér marháé - és talán kevesen tudják, de ebből készült a hagyományos mozzarella sajt. Az angus sajátja pedig, hogy húsa rendkívül ízletes és puha, elsősorban stake-k készítésére kiváló.

A szatmárhegyi legelőn, valahol Csonkaitanya határában 25 bivaly és huszonegy angus legelészik. Előbbieket a környező településekről, utóbbiakat pedig Nagyszeben mellől vásárolta a Huszti család. A bivalyok mellett néhány borjú alig látszik ki a szavannára emlékeztető, száraz fűből. Egy másik alig egy naposan pihen anyja mellett egy elkülönített karámban - a szaporulat beindult tehát. Az angusok közül a legtöbb tehén ellős, tehát a szaporulat ott is biztosított Erdély legkülönlegesebb farmján. Husztiék rövid távú célja, hogy megnyithassák húsüzletüket Szatmárnémetiben. „Remélem, fél éven belül már saját hústermékeinket tudjuk árusítani. A célunk az, hogy hagyományos körülmények között, természetesen tartott állatok natúr húsából hagyományos termékek kerülhessenek a szatmáriak asztalaira".